Az I. alkalmassági csoportba tartozó:
Az I. alkalmassági csoportba tartozó személy munkáltatója köteles az egészségi alkalmasságot első fokon megállapító orvosi szervnél a soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezni, ha a lőfegyver tartására jogosultnál
szükséges az alkalmasság vizsgálat elvégzése.
Az orvosi alkalmasság igazolása a gépkezelők esetében több részből áll.
Az adott munkakör betöltésének a feltétele.
Biztosítása minden esetben a munkáltató feladata és költsége.
A vizsgálatra a munkavállalót a munkáltatója küldi el.
A munkaköri orvosi alkalmasság csak arra a munkáltatóra érvényes, ahol azt szerezték.
Az orvosi alkalmasság igazolása a gépkezelők esetében több részből áll.
A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) 6. § (1) bekezdésében előírt munkaköri alkalmassági vizsgálat
Az adott munkakör betöltésének a feltétele.
Biztosítása minden esetben a munkáltató feladata és költsége.
A vizsgálatra a munkavállalót a munkáltatója küldi el.
A munkaköri orvosi alkalmasság csak arra a munkáltatóra érvényes, ahol azt szerezték.
A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 4. számú melléklete szerinti „Fokozottan baleseti veszélyekkel járó munkakörök, tevékenységek” esetében végzendő orvosi vizsgálat.
A vizsgálat eredményeként a gépkezelő életkorától és egészségi állapotától függően jogosult az OKJ-s szakképesítésének megfelelő gép kezelésére, függetlenül a munkavégzésének a helyszínétől.
A vizsgálatot végző orvosnak a kezelői jogosultságon (pl. jogosítvány) kell az orvosi alkalmasságot dokumentálnia.
Az orvosi vizsgálatnak a költsége a munkavállalót/gépkezelőt terheli (melyet a munkáltató átvállalhat), hiszen a saját jogosítványáról van szó, amelyet más munkáltatónál is használhat, hasonlóan a gépjárművezetői jogosítványhoz.
Ez az alkalmasság érvényes más munkáltatónál is, hasonlóan a gépjárművezető engedélyhez.
Az NM rendelet 4. melléklete az „Egyéb baleseti veszéllyel járó munkakörök”-nél (mozgó munkaeszközök, munkaeszközök mozgó elemei, haladó/mozgó termékek, alapanyagok, félkész és késztermékek mellett vagy közelében végzett munka) a munkaköri alkalmasság időtartalmát maximálta, életkor szerint:
40 év alatt: max. 3 év;
40-50 év között: max. 2 év;
50 év felett: max. 1 év
Az Mvt. 82. § (2) g) pontja szerint a veszélyes munkaeszköz kezelésekor a munkaköri orvosi vizsgálat hiánya megalapozza a munkavédelmi bírságot.
a) a külön jogszabályban meghatározott munkaköri alkalmassági vizsgálatokat, és kezdeményezi az ehhez szükséges szakorvosi vizsgálatokat;
b) külön jogszabályban meghatározottak szerint a foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek bejelentését, kivizsgálását;
c) a munkakörülmények és a munkavégzés egészségkárosító hatásainak írásban dokumentált vizsgálatát a szerződésben – a helyi körülmények figyelembevételével – meghatározott gyakorisággal, vagy változás bekövetkezésekor soron kívül; *
d) külön jogszabályban meghatározottak szerint az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadást;
e) külön jogszabályban előírtak szerint a munkahelyek kémiai biztonságát érintő feladatokat;
f) a munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos, egészséget, biztonságot érintő kérdésekkel összefüggő felvilágosítást;
g) külön jogszabályban előírtak szerint a munkakörhöz kötött védőoltásokkal kapcsolatos feladatokat;
h) a krónikus megbetegedésben szenvedő munkavállalók megelőző gondozását;
i) külön jogszabályban meghatározottak szerint az 1. és 2. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők egészségi alkalmassági vizsgálatát;
j) * a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló jogszabályban meghatározott esetekben a foglalkoztathatóság szakvéleményezését;
k) * az álláskeresők beiskolázás előtti és munkaközvetítés előkészítése keretében történő, valamint a közfoglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalók beiskolázás előtti szakmai alkalmassági vizsgálatát.
a) az Mvt. 58. §-ában felsorolt munkáltatói feladatok ellátásában, különösen
aa) a munkahelyi veszélyforrások feltárásában,
ab) munka-egészségügyi, -fiziológiai, -ergonómiai, -higiénés feladatok megoldásában,
ac) a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek biztosításában, a sürgős orvosi ellátás megszervezésében, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében;
b) a foglalkozási rehabilitációban;
c) a munkáltató katasztrófamegelőző, -elhárító, -felszámoló és az előidézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozásában.
A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. §. (2) bekezdés értelmében a munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel.
A kockázatbecslés hiányában ugyanúgy bírságolhat a hatóság, mint a foglalkozás-egészségügyi szerződés hiánya esetén.
A kockázatbecslés/kockázatértékelés fő célja a munkavállalók optimális munkakörülményeinek megteremtése és egészségük megőrzése.
A kockázatértékelés elkészítése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül, munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi szakember közreműködése tehát nélkülözhetetlen a feladat elvégzéséhez.
A munkáltató valamennyi munkahelyre vonatkozóan köteles elvégeztetni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok felmérését, és ennek dokumentálását.
A munkahelyi kockázatértékelést a tevékenység megkezdése előtt, valamint azt követően indokolt esetben (a munkahelyi és/vagy munkakörülmények változása esetén) de legalább 3 évente köteles elvégezni.
A munkáltató a kockázatértékelést legalább 3 évente köteles elvégezni vagy elvégeztetni.
A dokumentumot 5 évig meg kell őrizni, kivéve, ha felülvizsgálati jegyzőkönyv másként rendelkezik.
Az 1993. évi XCIII. törvényben és a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendeletben foglaltak értelmében valamennyi munkahelyen és műszakban a tevékenység és a munkafolyamatok veszélyességétől, illetve az ott dolgozók számától függően kialakított elsősegélynyújtó felszerelést vagy mentődobozt és a munkavállalók közül kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személy jelenlétét kell biztosítani. Egy vagy több elsősegélynyújtásra szolgáló – hordággyal is könnyen megközelíthető – helyiséget kell biztosítani ott, ahol a helyiségek mérete, a végzett tevékenység jellege és a balesetek gyakorisága ezt indokolja.
Az elsősegélynyújtó felszerelést, a mentődobozt és a tevékenységtől függően hordágyat, megfelelő mennyiségben és minőségben, jól látható, könnyen és gyorsan elérhető, szennyeződéstől védett helyen kell készenlétben tartani.
Amennyiben van érvényes szerződése a munkáltatónak foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóval, akkor a tanfolyam megszervezéséről, lebonyolításáról, elvégzésének igazolásáról annak vezetője gondoskodhat.
A kiképzésnek ki kell terjednie:
A vérzéscsillapításra
A sebellátásra (sebfedés, és kötözés)
Az eszköz nélküli újraélesztésre
A beteg, sérült fektetésével, szállításával kapcsolatos ismeretekre
Az orvos, illetőleg az Országos Mentőszolgálat igénybevételével kapcsolatos legfontosabb tudnivalók ismeretére, és gyakorlati alkalmazására.
Az elsősegélynyújtók kijelöléséről, azok kiképzéséről, és továbbképzéséről, az oktatáshoz szükséges anyagok, eszközök biztosításáról saját költségére a munkáltató köteles gondoskodni.
Cégem vállalja a képzések megszervezését, lebonyolítását, az elvégzésről szóló dokumentum kiadását.
A képzés a munkáltató telephelyén is megtartható. Az oktatáshoz szükséges anyagok és eszközök biztosítását szükség esetén cégem átvállalja a munkáltatótól.
A tanfolyam számonkéréssel zárul, ami részben gyakorlati, részben írásos feladatlap formájában történik. Minden résztvevő igazolást kap.
18/1998. (VI. 3.) NM rendelet alapján a munkáltató köteles a munkahelyi biológiai veszélyeket felmérni. Ennek csökkentése érdekében – a foglalkoztatás feltételeként – biztosítania kell az adott veszélyeztetett munkakörben foglalkoztatott dolgozók védőoltását. A munkakörhöz kötött kötelező védőoltásokat a munkáltató biztosítja. Ezen védőoltások költségét a munkáltató viseli. A munkavállaló saját kérésére történő, munkaköréhez kötelezően elő nem írt védőoltás és annak beadásának költsége a munkavállalót terheli.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ minden évben módszertani levelet bocsájt ki, mely többek között a munkakörhöz kötött kötelező védőoltások vonatkozásában is tartalmaz előírásokat. A munkavállalók védőoltással történő ellátása ezen módszertani levelek alapján történik.
Az egyes munkakörök esetében (pl.: mezőgazdasági, élelmiszer-hulladékfeldolgozási vagy szennyvízkezelési tevékenységet végző dolgozó, egészségügyi dolgozó stb.) kötelező védőoltások beadását is vállaljuk. Biztosítjuk az oltóanyagok beszerzését, a védőoltás beadását, a veszélyes hulladék kezelését. Leggyakoribb oltások a hastífusz, hepatitis B, kullancsencephalitis, veszettség elleni oltás, tetanusz védőoltás.
A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás részeként az orvos a munkavédelmi szakemberrel közreműködik a telephelyek előírás szerinti munkahigiénés vizsgálatában, szemléjében. A szemle során feltárt hiányosságokról jegyzőkönyv készül, mely észrevételeket, javaslatokat is tartalmaz az esetleges hiányosságok kezelésére, pótlására, a megfelelő munkakörülmények kialakítására, ezzel is segítve a munkáltatók ilyen jellegű feladatait, kötelezettségeit.
A laborvizsgálatok segítenek a munkavállalók egészségének folyamatos ellenőrzésében, egészségügyi állapotuknak nyomon követésében, elengedhetetlen a munkahelyi hatékonyság és a biztonságos munkakörnyezet biztosításához. A rendszeres laborvizsgálatok elősegítik a munkahelyi betegségek megelőzését és korai felismerését, csökkentve ezzel a betegszabadságok számát és növelve a munkavállalók általános közérzetét. Az egészségmegőrző szűrések segítenek a cégek számára a munkavállalói teljesítmény maximalizálásában és a munkahelyi jólét javításában.
